Őszi dallam
Tiszta kéküveg folyóvíz, álom bűvöletbe zárva, édes lankák, szelid partok, zöld rekettyés, ezüstnyárfa. Lelke van az alvó völgynek, s álombeli sóhajára dal zendül fel, és a rétek andalító fuvolája. Folyó tükrén bűvös álom, parti fűzek lankadt ága könnyű csókot hint a vízre, a víz: kristályüveg tábla. Alacsony az égbolt, nyájas, oly közel van könnyű fátyla, ezüstös párát terítget víztükörre, parti fákra. Szívem álmodott e tájról, ama völgybe vitte álma, már elért a kedves partig, de az ösvényen megállva sírt-egy régi dal csendült fel, s szerelmében sírt az árva, sírt, egy másik völgyben zengő szomorú szív dallamára.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Juan Ramon Jiménez. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Juan Ramon Jiménez. Összes bejegyzés megjelenítése
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
