Mágori Bea ..Érzés...

..Érzés...
Olyan ez, mint az Unicum,
lassan folyik le a torkodon,
átmelengeti testedet,
nem tudod mi ez, de élvezed.

Beleremeg gyomrod, lelked,
megtaláltad, megszeretted,
felizzik benned, forr a véred,
lágyan tombol, meg-megéget.

Olyan ez, mint a vízesés,
erőtől duzzadó, mesés,
fullasztó, szikrázó napsütés,
csodálatos álom-ébredés.

Mint a vulkán, tör fel benned,
tisztán érzed minden sejted,
és egyszer csak lecsillapul,
mégsem múlik, el nem fakul.

Lusta hullámzásra vált,
féltve, lágyan ölel át,
majd elenged és elrepül,
lelked mély álomba merül.

Álmodja az életet,
mindent mit érezhetett,
szépnek lát jövőt, jelent,
múltat és a végtelent...
Mágori Bea