Bíró Krisztina A világ ébredése

Bíró Krisztina
A világ ébredése

Langyos szél suhan át a remegő ágak között
Rőt felhők úsznak dombok fölött.
Dermedt ég áldó csókot lehel a csendben
Bimbázó virágok nyújtóznak a kertben.

Kelő nap remegő fényét a földre leheli,
Fénye fehér derűvel teli.
Valahol bölcsőben ring harmatos reggel,
S égi anyja táplálja fehér nedvvel.

Egy kő gurul, vízcsap köpköd, fürdik lámpafényben.
Aranyszárnyú angyal az égben
És csak dobol, kürt szól, habzik az óceán...
És a pokol ura játszik az oboán.