Szénási Tamás Vár az ismeretlen

Szénási Tamás
Vár az ismeretlen

Ott van messze innen, minket vár,
Nem ismerem, te sem, ők sem, de kár,
Senki sem ismeri, ellepi a por és a sár,
Körbe veszi az üresség, a tér, akár egy vár.

Észre sem veszed, de mégis létezik, él,
Messze van, hírét csak egy hozza: a szél,
Megbújik mindenben, magában hordozza a nyár és a tél,
Elmegy melletted; a napfénnyel útra kél.

Az ismeretlenben: ismeretlen minden érzés, mi ismerős,
Minden, ami fekete, ami fehér, ami gyenge, ami erős,
Te kiállsz mellette akárcsak egy hatalmas és bátor hős...