A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krisztina. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krisztina. Összes bejegyzés megjelenítése

kép


Barátság..

Barátság..

Amit egyszer leírtál,kitörölni nem lehet,
Ha valamit elhibáztál,be kell látnod bűnödet.
Ellenben egy tollvonással, baráton nem fog a radir,
Barátod,ha megbántottad, az öszínteség a gyógyír.

A barátság nem játékszer,féltve örzöt drága kincs,
És két szempár haragjánál,nimcs szorítóbb bilincs.
Többet ér egy igaz barát, mint sok ezernyi pénz,
Mert ha van egy jó barátod,megtartani is nehéz!!!

Juhász Magda: Sose légy haragos

Juhász Magda:
Sose légy haragos

Kinek haragos a kedve,
az csak mindig veszekedne,
és aki haragos,
buta az nem okos.

Ha süt a nap, vagy szél dudál,
vagy ha éppen a hó szitál,
sose légy haragos,
így maradsz csak okos.

Ne ráncold a homlokodat,
és ne húzd fel az orrodat.
Felejtsd el a grimaszt,
egyszer még úgy maradsz.

Mert akinek rossz a kedve,
bújjon el az mint a medve.
A rosszkedv ragadós,
ne légy hát harapós!

Csibrányi Zoltán CSak...

CSak...

CS akugyan sok lett a csak...
A rra hivatkozunk, hogy csak...
K éne végre élni is, nem pedig csak...
C sibrányi Zoltán

Nyiraty Gábor :Férfiszív

Férfiszív
Egy férfiszív, ha érezni kezd,
Halkan, csendben sejteti ezt,
S a fülledt némaságból úgy tör elő,
mint a mindent elsöprő viharfelhő.

De egy férfi mindig tagadja,
hogy néha sírva is fakadna,
mert már annyi benne az érzelem,
hogy szinte elviselni is képtelen.

Pedig egy férfi, ha igazán szeret,
elfelejti játszani a szerepet,
s mint egy ártatlan kisgyerek,
megmutatja, mit úgy rejteget.
Nyiraty Gábor

Tolnai Viktória:Játszom

Tolnai Viktória:
Játszom

Játszom,
az életem egy szerep,
talán végig kell játszanom
egy egész életet.
Csak színész vagyok
az Élet című filmben,
pedig a forgatókönyvet
sem értem.
Pózolok,
mert megírták nekem,
Mosolygok,
mert így szól a szerepem.
Egy álarc mögé rejtem
igazi valómat,
Statisztaként játszom
önmagamat.
És a film tovább pereg,
játszanom kell, amíg lehet.
Amíg bírom...
Ócska szappanopera,
ez a végzetem,
pedig nem akarom,
hogy így legyen.
Hazudok...
mindenkinek, saját magamnak,
Üvöltve
zokogok az üres falaknak.
Talán a könnyek is hazugok,
hisz a szavaim is azok.
Az egész csak színjáték,
átverés,
Őszintétlen "ajándék",
tévedés.

A nézőtér megtelt,
rám figyel a világ,
én pedig csak játszom
tovább...

Gyere közelebb!

Gyere közelebb!
Szeretnék suttogni néked,
Mit száj már annyiszor kimondott,
Egy szót, egy gyönyörű szépet
Mi használt talán, ám nem kopott...

Tudom, léteznek szebb szavak
Mit szónokok százai szórnak
Égbe, mitől erős falak
Kártyavárként földre omolnak...

Szó, mi szívem fáján termett,
Rajta harmat..., boldogság könnye,
Leszakítom, vidd, megérett,
Idegen vihar le ne lökje.

Egy egyszerű, kedves kis szó,
Benne van hálám és örömöm,
Mit adni és kapni is jó,
Hogy vagy nekem: Köszönöm!

Csodát láttam

Csodát láttam
Egyik éjjel csodát láttam,
De lehet hogy álmot?
Kisszobámnak magányában
Égi angyal szállott.

Hófehér volt a ruhája
Ragyogott az éjben,
Kedves hangján megszólított:
Segítek, ha kéred.

Segítség, az jól jönne most
Kedvesem oly távol
Messze tőlem, nem óvhatom
A kegyetlen világtól.

Kérlek angyal, repülj hozzá
Őrizni az álmát,
Hisz énnekem fontosabb ő
Az egész világnál.

Ezt az egyet - szólt az angyal
- nem kérheted tőlem,
Ősi törvény, ami tartja
Béklyóban a lelkem.

Egy nagy könyvbe beleírták
Réges-rég az égbe:
Hogy egy angyal sosem lehet,
Másiknak őrzője