Szijártó Péter
Született csend
született csendben megállok
gondolkodom arról mikor voltál nekem
de bizonyítékom nincs rá, és azt is félve őrzöm
hogy az ég színes még felettem
talán ezért hogy képes vagyok így örülni
a megszületett csendnek
hogy ízlik még az aranyszínű szó a számban
szeretlek
s mikor hajlanak habos nyárfaágak a folyóra
csak én vagyok ki rádgondol és köztünk a jóra
egy perc, pillanat, egy végtelen szárnyú óra
jaj de felteker az idő rémséges karjába
elveszít, elhullajt, minden csend halála
megtörik… de talán mégsem hiszlek még hiába
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szijártó Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szijártó Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)