A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szabolcsi Erzsébet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szabolcsi Erzsébet. Összes bejegyzés megjelenítése

Szabolcsi Erzsébet

Negatív

Tegnap elszakadt egy fonál,
melyen még lengett életem.
Tegnap elhallgatott egy szó,
melyet dalolt még énekem.
Tegnap eltörött egy pohár,
melyet tartott még két kezem.
Tegnap kettétört egy lélek,
s azóta csak emlékezem...

Pozitív

Holnap újra lesz egy fonál,
melyen lenghet majd életem.
Holnap újra szólal egy szó,
s ismét dalolhat énekem.
Holnap újra lesz egy pohár,
melyet tarthat majd két kezem.
Holnap összeforr egy lélek,
s utána éltem élhetem...


(Szabolcsi Erzsébet)

Szabolcsi Erzsébet: Szavakra várva

Szabolcsi Erzsébet: Szavakra várva



Szavakat keresek,

szavakra nem találok,

szavak sivatagában

budkdácsolva botorkálok,

minden szót sivárnak érzek

kérdek, kérlelek, várok, féltek;

állok egyhelyben elakadva

szavak erdejében, gondolatok

elágazó szálfái között

keresgélek, találgatok,

alig élek, alig látok,

ki nem mondott tévedések

árnyékában, fába vésett

jelek erdejében;gondok

felhői közt szállok,

kapaszkodnék, bújnék,

simulnék, menekülnék,

talán megszólalnék,

ha végre magamra találok.

Szabolcsi Erzsébet: Új nap

Szabolcsi Erzsébet: Új nap

Rámkopogott a hajnal,
gyöngéden megérintett,
súgott egy-két szép szót,
s én félálomban követtem,
még duruzsolt fülemben álmom,
még pilláim mögött képek vonultak,
még lüktetett bennem valami túlvilági zene,
még nehezen szakadtam el a varázslattól,
még félig-meddig visszahulltam az öntudatlanságba,
s akkor megéreztem az új nap illatát,
akkor hűs friss szelek cirógattak,
akkor felcsendült egy új dallam,
akkor résnyire nyílt szemem
felfedezte a felszökő fényt,
a valóság színes felhőit,
s jó volt megéreznem
az új nap csodáit...