A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ZSZ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ZSZ. Összes bejegyzés megjelenítése

ZSZ : Csendes éj

ZSZ : Csendes éj

Sétálunk a kedvessel az éjszakában,
a temető káprázatosan kihalt, mint mindig.
Ahogy megyünk mindketten mámorosan,
csak az esti lámpa halvány fénye világít.

Szótlanul haladunk fázva egymás mellett
kézenfogva, s hallgatjuk a hullacsendet.
Gyakran járunk erre , hisz itt minden nyugodt,
magányosan csendes, halott...

Látszatunk a kedvessel félelmet kelthet,
távolról csak két sötét alaknak tűnünk,
kiket más e világon nem érdekelhet,
mint a vadság, pedig mi nagyon szeretünk.

Egymást szerelem legégetőbb tüzével,
s ahogy egy jéghideg sírra együtt leülve
kinyitjuk a kedven italunk üvegét,
érezni kezdjük a mámor édes melegét.

Így telik a kedvessel egy csendes éj,
A zajos nap után itt nincs csak Ő meg én,
Meg persze a bolyongó holt lelkek sora,
Kik tűnődnek rajtunk, s vigyáznak álmunkra.