Gárdonyi Géza

Nem tudom, vizsgálják-e valamikor a tudósok az emberi szemek mélységeit.
Mi van azokban a mélységekben, hogy láthatatlan sugarak szállnak belőle elő? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Jégnek a sugara és tűznek a sugara. Néha simít, mint a bársony, néha szúr, mint a tövis, néha üt, mint a mennykő.
/Gárdonyi Géza A láthatatlan ember részlet/