Klespitz Krisztina: Te kedves Vándor!

Klespitz Krisztina:
Te kedves Vándor!

Figyelj Te kedves vándor,
Ki a versemet olvassa,
Az élet nem csak sírás,
Mely a szépet elmossa!

Tudni kell becsülni a jót,
ha a legapróbbnak is tűnik,
Mert a legkisebb dolgok
A rosszat mind elűzik!

Lehet, csak évek múltán
köszönt rád a boldogság,
de vigasztaljon akkor az:
megérte minden fáradtság!

Mert ha most feladod,
Később nagyon megbánnád,
Mert hidd el elmúlik az,
amiért az életed feladnád!

Ha most azért vagy szomorú,
mert "te sosem leszel boldog",
Ez, higgy nekem, csak tévhit!
Lesznek még jó dolgok!

Ha nagyon szerelmes vagy,
de ő nem szeret Téged,
Ne add fel, mert ne feledd!
Lesz, ki csak érted ébred!

És még annyi dolog van,
De nem érnék a végére,
így befejezem versemet,
De emlékezz a lényegre!

Mindig legyen előtted,
mielőtt bármit is csinálnál:
Lehet, te már boldog leszel,
De másnak, hogy nem élsz,
ÖRÖKRE FÁJ.