Amalina Látszol!

Amalina
Látszol!

Mosolyod bevésődött redői mögött,
intésed kiszámítható íve mögött,
üdvözlésed megszokott szavai mögött,
tekinteted odavetett villanása mögött,
egész lényed felismerhető azonossága mögött,
most mégis - végre - látszol!

Valami a mélyedben megváltozott!
Valami a szívedben elhalálozott.
Megszabadultál tán egy Téged kísértő emléktől?
S nem félsz többé egy újat ígérő lépéstől?
Önmagad vagy most már, önmagad!
S erős, mint aki tudja, hogy szabad.
Barátom, boldog vagyok, hogy látlak!
Amit most látok, az már nem látszat.