Győrfi-Bátori Péter 
Lángoló jövő 
Egyik helyből a másikba gurulunk. 
Egyik pillanatból a másikba látunk. 
Egyik megállóból a következőbe lépünk. 
Egyik percről a másikra, 
Egy könnycseppet és mosolyt kérünk. 
Majd hosszú keskeny járdán lefelé, 
Vagy egy négysávos országúton 
Rohanunk felfelé. 
Tornyokból ugrunk a magasságba. 
Színekkel körülvéve, 
Vágyunk a láthatatlanságra. 
Remegő hanggal egy pocsolyában úszva. 
Lángoló jéghegyektől mindenünket felgyújtva. 
Félünk a csillogó távoltól. 
Félünk az előttünk álló ajtótól. 
Félünk a körülöttünk lévő emberektől. 
Félünk egy igaz baráti öleléstől. 
Fejünket dühösen a falba verjük. 
És csendben a világgá kürtöljük, 
Hogy rettegünk a jövőtől, 
Az előttünk álló elkövetkezendőktől. 
A mostantól és a két perc múlvától, 
S az óra végtelen körbejárásától.