Bella István: És szólt a szó
És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?
És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?
S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?
És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?
És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!
Márai Sándor: Halottak napja...
Márai Sándor: Halottak napja...
Halottak napja. Névsorolvasás. A mélymúltból, az ifjúság, a férfikor idejéből már alig jelentkezik valaki. Vannak, akik álomban, révedezésben még visszatérnek, de csak kevesen. Ilyenkor kitetszik, egy hosszú élet során milyen ritka volt az ember, akihez a valóságban közünk volt. Apámat látom néha álmomban. Száztíz év előtt született. Mintha a történelemből lépne elő az álomalak: az "úriember", akinek szava, kézfogása teljes értékű, többet ér, mint más ember írásos, pecsétes fogalma. És mintha a mélymúlt jelmezét viselné: a konzervatív liberális, a legjobbfajta ember ebben a században. A többiek csak imbolyognak az emlékezetben, arc és alak nélkül, mint Hádészban az árnyak.
Halottak napja. Névsorolvasás. A mélymúltból, az ifjúság, a férfikor idejéből már alig jelentkezik valaki. Vannak, akik álomban, révedezésben még visszatérnek, de csak kevesen. Ilyenkor kitetszik, egy hosszú élet során milyen ritka volt az ember, akihez a valóságban közünk volt. Apámat látom néha álmomban. Száztíz év előtt született. Mintha a történelemből lépne elő az álomalak: az "úriember", akinek szava, kézfogása teljes értékű, többet ér, mint más ember írásos, pecsétes fogalma. És mintha a mélymúlt jelmezét viselné: a konzervatív liberális, a legjobbfajta ember ebben a században. A többiek csak imbolyognak az emlékezetben, arc és alak nélkül, mint Hádészban az árnyak.
Juhász Gyula - Alvás előtt
Juhász Gyula - Alvás előtt
Esténkint - régi keresztény szokás volt -
Számot vetek a lelkiismerettel:
Mit tettél ember, mit vétettél ember?
És mit nem tettél ember, most felelj?
Csordultig mindig a szív, e nagy kehely.
Mit tettél ember? Fölkeltél vidáman
És álmosan, mert minden áldott reggel
A régi vágy von: kelni napkelettel.
Azután mentél, mert az élet: menni,
Egy célhoz menni, célnál sohse lenni.
És mit vétettél ember? Ember voltál
S embernek lenni: siralmas való már
És dicsőséges. Mint a csillag csillag
S a rög csak rög, az ember is csak ember.
Aludj hát szépen s kelj fel napkelettel,
Amíg az élet mégis tűrhető,
Míg ébredésre kedv van és erő.
S ha csókokat nem is csókolhat ajkad,
De új igét még mondhat és ha lankadt
Szegény karod az ölelésre, lelked
Ölelni tud jövőt, világot, embert.
Esténkint - régi keresztény szokás volt -
Számot vetek a lelkiismerettel:
Mit tettél ember, mit vétettél ember?
És mit nem tettél ember, most felelj?
Csordultig mindig a szív, e nagy kehely.
Mit tettél ember? Fölkeltél vidáman
És álmosan, mert minden áldott reggel
A régi vágy von: kelni napkelettel.
Azután mentél, mert az élet: menni,
Egy célhoz menni, célnál sohse lenni.
És mit vétettél ember? Ember voltál
S embernek lenni: siralmas való már
És dicsőséges. Mint a csillag csillag
S a rög csak rög, az ember is csak ember.
Aludj hát szépen s kelj fel napkelettel,
Amíg az élet mégis tűrhető,
Míg ébredésre kedv van és erő.
S ha csókokat nem is csókolhat ajkad,
De új igét még mondhat és ha lankadt
Szegény karod az ölelésre, lelked
Ölelni tud jövőt, világot, embert.
ELMONDANÉK NEKED
ELMONDANÉK NEKED
Elmondanék neked
Egy csodás, szép mesét,
Hogyha gondod támad
Ez adjon új reményt.
A gyermekkori álmok,
Itt újra élednek,
Ezer színnel festik ki,
Az egész életed.
Ezért bízz a szépben,
Az igaz mesékben.
Szárnyalhatsz az égben,
Vagy táncolsz a vízben.
És mint lámpák fénye,
A sötét estéken,
Elűzik a szörnyet,
A gyermek szívében.
Ha már minden veszve,
Még megmarad a hit.
Álmaiddal szíved,
A jövőbe tekint.
Ne felejtsd el soha,
A mesék bölcs szavát:
Mert a jó elnyeri,
Mindig a jutalmát
Elmondanék neked
Egy csodás, szép mesét,
Hogyha gondod támad
Ez adjon új reményt.
A gyermekkori álmok,
Itt újra élednek,
Ezer színnel festik ki,
Az egész életed.
Ezért bízz a szépben,
Az igaz mesékben.
Szárnyalhatsz az égben,
Vagy táncolsz a vízben.
És mint lámpák fénye,
A sötét estéken,
Elűzik a szörnyet,
A gyermek szívében.
Ha már minden veszve,
Még megmarad a hit.
Álmaiddal szíved,
A jövőbe tekint.
Ne felejtsd el soha,
A mesék bölcs szavát:
Mert a jó elnyeri,
Mindig a jutalmát
Erdős Pál Attila Humorizálj, ne háborúzz!
Erdős Pál Attila
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
A humorból fakadó öröm
megvéd az enyészettől, az önnön
felmarcangolástól bennünket.
Ezt felismervén – áldhatjuk eszünket!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
- Isten neked ajándékozta
az arcodat - így szól egy ír monda -
de mosolyogni már egyedül
vagy kénytelen. - Tégy jót - s orcád felderül!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
A humorizálás nem lehet
a kinevetés eszköze. Nem, nem,
semmi esetre. De, egy cseppet
nevethetünk - emberien - mindenen!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
A humorból fakadó öröm
megvéd az enyészettől, az önnön
felmarcangolástól bennünket.
Ezt felismervén – áldhatjuk eszünket!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
- Isten neked ajándékozta
az arcodat - így szól egy ír monda -
de mosolyogni már egyedül
vagy kénytelen. - Tégy jót - s orcád felderül!
Humorizálj, ne háborúzz!
Humorizálj, ne háborúzz!
A humorizálás nem lehet
a kinevetés eszköze. Nem, nem,
semmi esetre. De, egy cseppet
nevethetünk - emberien - mindenen!
Humorizálj, ne háborúzz!
József Attila Altató
József Attila Altató
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
- s mig szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundít a lapda, meg a sip,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.
Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.
Ma ezzel a verssel kívánok jó éjszakát.
http://xtike.multiply.com/journal/item/14/14
József Attila Altató
Rád bízom :olvasod hallgatod vagy nézed
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
- s mig szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundít a lapda, meg a sip,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.
Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.
Ma ezzel a verssel kívánok jó éjszakát.
http://xtike.multiply.com/journal/item/14/14
József Attila Altató
Rád bízom :olvasod hallgatod vagy nézed
Szabó Tünde Barát volt és újra lett
Szabó Tünde
Barát volt és újra lett
Egy sötét szobában élek,
Nincs ki mellém üljön, s kérjen.
Gyere te Drága van ennél szebb élet.
Mindegyik csalódást okozott nékem.
Az ablakból látom az emberek arcát
Túlságosan gondterhelt ez a világ.
Sokan csak a földet bámulják.
Senki sem veszi észre a dolgok jó oldalát.
Léteznek csodák,
Melyek megváltoztatják az élők sorsát.
Van boldogság,
Még akkor is, ha a gonosz sok rosszat mért is Rád.
Engem volt mégis aki kérjen,
Vele mentem, de féltem.
Hála neki most újra boldogan élek.
Te pedig barátom,
Nézz a dolgok mögé és térj meg.
Barát volt és újra lett
Egy sötét szobában élek,
Nincs ki mellém üljön, s kérjen.
Gyere te Drága van ennél szebb élet.
Mindegyik csalódást okozott nékem.
Az ablakból látom az emberek arcát
Túlságosan gondterhelt ez a világ.
Sokan csak a földet bámulják.
Senki sem veszi észre a dolgok jó oldalát.
Léteznek csodák,
Melyek megváltoztatják az élők sorsát.
Van boldogság,
Még akkor is, ha a gonosz sok rosszat mért is Rád.
Engem volt mégis aki kérjen,
Vele mentem, de féltem.
Hála neki most újra boldogan élek.
Te pedig barátom,
Nézz a dolgok mögé és térj meg.
Brad Baráti levél
Baráti levél
Életemnek legszebb kincse
Hogy barátomnak mondhatom
Kedves lényed melynél nincsen
Jobb az egész világon!
És ha épp egy kupa lennél
Ablakomba kitennélek
S mindenkinek szólnék büszkén:
"Az én barátom! Nézzétek!"
Velem vagy oly’ sok ideje
Mint míg a víz arról mesél
Hosszú, kanyargós medrében
Messzi tengert soká elér.
Te voltál az egyetlenegy
Ki sosem hagyott egyedül
Fogadd hát e gyenge verset
Örök hálám hű jeléül!
Ui.: Válaszolj e kérdésre:
Kedd délután ráérsz-e?
Brad
Életemnek legszebb kincse
Hogy barátomnak mondhatom
Kedves lényed melynél nincsen
Jobb az egész világon!
És ha épp egy kupa lennél
Ablakomba kitennélek
S mindenkinek szólnék büszkén:
"Az én barátom! Nézzétek!"
Velem vagy oly’ sok ideje
Mint míg a víz arról mesél
Hosszú, kanyargós medrében
Messzi tengert soká elér.
Te voltál az egyetlenegy
Ki sosem hagyott egyedül
Fogadd hát e gyenge verset
Örök hálám hű jeléül!
Ui.: Válaszolj e kérdésre:
Kedd délután ráérsz-e?
Brad
József Attila Szép csöndesen aludj.
József Attila
Szép csöndesen aludj.
Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.
Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.
Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.
Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
Szép csöndesen aludj.
Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.
Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.
Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.
Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
Török László Egy igaz barát
Török László
Egy igaz barát
Egy igaz barát megérti szavad,
Ha rosszul döntesz új esélyt ad,
Ha támasz kell, ő segít neked,
Mindenhova elmegy veled,
Ha a barátság nagyszerű,
Megköszönni egyszerű.
Ha legközelebb neked köszön,
Mondd azt neki hogy köszönöm!
Egy igaz barát
Egy igaz barát megérti szavad,
Ha rosszul döntesz új esélyt ad,
Ha támasz kell, ő segít neked,
Mindenhova elmegy veled,
Ha a barátság nagyszerű,
Megköszönni egyszerű.
Ha legközelebb neked köszön,
Mondd azt neki hogy köszönöm!
Székely favágók
Székely favágók
Apa és fia vágják a fát a hegyekben. Egyszer megszólal az öreg.
- Fiam, menj már le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A fiú lemegy, fél nap múlva visszajön.
- Apám, azt mondták az öregek, kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam.
Két napig még vágják a fát, megint megszólal az öreg.
- Fiam, menj le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A gyerek lemegy, fél nap múlva visszajön és mondja:
- Apám, azt mondták az öregek, hogy nagyon kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam!
Három napig vágják a fát, az öreg megint...
- Fiam.... és kérdezd meg mire alapozzák a feltevésüket!
A gyerek visszajön megint fél nap múlva és mondja.
- Azt mondták az öregek, ha a székelyek ilyenkor még vágják a fát a hegyekben biztos kemény telünk lesz.
Apa és fia vágják a fát a hegyekben. Egyszer megszólal az öreg.
- Fiam, menj már le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A fiú lemegy, fél nap múlva visszajön.
- Apám, azt mondták az öregek, kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam.
Két napig még vágják a fát, megint megszólal az öreg.
- Fiam, menj le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A gyerek lemegy, fél nap múlva visszajön és mondja:
- Apám, azt mondták az öregek, hogy nagyon kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam!
Három napig vágják a fát, az öreg megint...
- Fiam.... és kérdezd meg mire alapozzák a feltevésüket!
A gyerek visszajön megint fél nap múlva és mondja.
- Azt mondták az öregek, ha a székelyek ilyenkor még vágják a fát a hegyekben biztos kemény telünk lesz.
Tisztítsd meg magad...
Tisztítsd meg magad...
ahelyett
hogy arra vágynál
hogy ne legyenek vágyaid!
te üldözöd
űzöd őket
tetszik neked
vagy fel sem fogod
hogy porba tiprod
angyalok apró kis szárnyait
görcsösen akarod
hogy hozzon újat neked
minden áldott
vagy áldatlan este
honnan jössz hová mész
nem érdekel
kincsként külsődre tekintesz csupán
egy ruhára
a testre
mert telhetetlen vagy
és makacs
és mohó
a tanítást nem veszed észre
sem akkor ha fáj
sem akkor mikor az éppenséggel jó
azért születtél ide a földre
hogy megtaláld magad
de benned Ember
már nincs tisztánlátás
csak hazugság
színjáték
harag
arra kérlek téged:
mielőbb tisztítsd meg magad... /Zanza/
ahelyett
hogy arra vágynál
hogy ne legyenek vágyaid!
te üldözöd
űzöd őket
tetszik neked
vagy fel sem fogod
hogy porba tiprod
angyalok apró kis szárnyait
görcsösen akarod
hogy hozzon újat neked
minden áldott
vagy áldatlan este
honnan jössz hová mész
nem érdekel
kincsként külsődre tekintesz csupán
egy ruhára
a testre
mert telhetetlen vagy
és makacs
és mohó
a tanítást nem veszed észre
sem akkor ha fáj
sem akkor mikor az éppenséggel jó
azért születtél ide a földre
hogy megtaláld magad
de benned Ember
már nincs tisztánlátás
csak hazugság
színjáték
harag
arra kérlek téged:
mielőbb tisztítsd meg magad... /Zanza/
Juhász Gyula ÖREGEK ALTATÓJA
Juhász Gyula ÖREGEK ALTATÓJA
Aludjatok, vágyak,
Ne zokogjatok,
Csicsíjja, ti bágyadt,
Rekedt sóhajok!
Szállni a magasba
Minek már, minek már,
Te szív, árva, balga,
Pihenj már, pihenj már!
Aludjatok, vágyak,
Vár az alkonyat,
Fáradtak a szárnyak,
A nagy árny fogad,
Szállni a sötétbe,
Minek már, minek már,
A nótának vége,
Pihenj már, pihenj már!
Aludjatok, vágyak,
Ne zokogjatok,
Csicsíjja, ti bágyadt,
Rekedt sóhajok!
Szállni a magasba
Minek már, minek már,
Te szív, árva, balga,
Pihenj már, pihenj már!
Aludjatok, vágyak,
Vár az alkonyat,
Fáradtak a szárnyak,
A nagy árny fogad,
Szállni a sötétbe,
Minek már, minek már,
A nótának vége,
Pihenj már, pihenj már!
Amalina Őszi nap
Amalina Őszi nap
Mit írhatnék kora reggel,
mikor a Nap épp hogy felkel,
elűzi fénnyel az éjszakát,
s megfürdeti benne önmagát.
Gyönyörben úszik most a táj,
a Nap szétküldi sugarát,
minden olyan meseszerű,
szétárad közöttünk a derű.
Szép reggelre virradtunk,
isteni ajándékot kaptunk,
egy újabb nyárias napot,
pedig már rég az ősz locsog.
Rohanjunk ki a levegőre,
és boruljunk le előtte;
a sugárzó Nap előtt,
aki most ismét eljött!
Mit írhatnék kora reggel,
mikor a Nap épp hogy felkel,
elűzi fénnyel az éjszakát,
s megfürdeti benne önmagát.
Gyönyörben úszik most a táj,
a Nap szétküldi sugarát,
minden olyan meseszerű,
szétárad közöttünk a derű.
Szép reggelre virradtunk,
isteni ajándékot kaptunk,
egy újabb nyárias napot,
pedig már rég az ősz locsog.
Rohanjunk ki a levegőre,
és boruljunk le előtte;
a sugárzó Nap előtt,
aki most ismét eljött!
Várnai Zseni:CSODÁK CSODÁJA
Várnai Zseni:
CSODÁK CSODÁJA
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!
CSODÁK CSODÁJA
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!
Seneca idézet
„Szeresd az embereket, és bocsáss meg nekik, amikor csak teheted -- mert megbocsátani nagy dolog, ha nem a legnagyobb. A megbocsátás háromszorosan is jó: egyszer annak, akinek megbocsátottál, aztán magadnak -- hiszen az emberség legnagyobb példáját adtad ezzel --, végezetül nemes emberi cselekedeted, amellyel két embert egymáshoz szelídítettél, átformálja kettőtök kapcsolatát, majd az egész életed.”
Seneca
Seneca
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
