Balog Gábor : Elment hajóval

Elment hajóval
Ma ivós napom lesz,
éjjel tükörbe néztem.
Elkeserített, mert igazat mondott,
és elfogadtam az igazát.
Foncsoros üveg, lelkembe gázolt
bántani nem akart – tette dolgát,
amúgy meg - lélektelen.

Magával vitte a holdas éj
minden szerelmemet.

A hajnal felkeltett korán.
A lány kiről álmaim építettem
felébredt, máshol, másnál,
eszébe nem jutottam,
és jobb is így.
Hajóra ül reggelente
és átmegy a vízen
nem jön vissza délben,
és este sem, csak úszik át
hajnalom ködében
egy másik partra,
tarka, virágos ruhában,
tiszta szívvel.
Nem néz vissza sosem.
Nem integet.

A holdas éj bizony megrabolt.
Hitem megfogyott,
és nem várok
semmi visszatérést.
Csak egy ölelés
hiányzik nagyon.
Balog Gábor