Körösné Anna Édesapám!

Körösné Anna Édesapám!

Valaha, nem is oly régen,
Haja fekete volt, mint az ében.
Alakja erős, szeme szikra,
Szája szegletén ott csücsül a móka.
Mára haja kifehéredett,
Próbára tette az élet,
De kedve még előcsalható,
Főleg, ha unokáiról van szó!
Becsületesen élt és él,
Mindig hisz és remél!
S ki így él, soha sem szegény,
Mert szeretete bennünk is él!