Sulák Krisztina Őrizem az álmod...
Páratlan fénysugárként világít a lelked,
Mély érzelemvilág lakozik Tebenned.
Nyisd meg szíved, de csak annak, kinek belül érzed
Meglásd, csodás utakra visz ő majd téged...
Kitárulnak majd szíved ismeretlen kapui
Elkezdődnek életed eddig rejtve titkolt útjai.
Ráfekszel majd lelked lágy pázsitszőnyegére
Megnyílik előtted belső lényed örök fényessége.
Keresd az utad világító lámpácskáit
Hidd el, segítőid úgy őrzik szíved,
mint édesanya gyermekének első ruhácskáit...
Úgy védelmezlek téged, mint borús időben a nyiladozó napsugarat
Betakarlak, mint sas közeledtével az anyaállat a védtelen kisfiakat.
Megölellek, mint gyászolót a barát, hogy csökkentse sajgó fájdalmát.
Őrizem az álmod,
Hogy ne érezd többé úttalanságod...